2010 március 15.

Ez az ünnep megint egy lehetőség volt számunkra,
hogy a kreativitásunkat kiélhessük .
Azon gondolkodtam, hogyan készíthetnénk kokárdát ....
Persze tudom, hogy a legegyszerűbb cérnával és tűvel nemzeti színű
szalagból készíteni, de mivel a gyermekek ovisak, így ők még
nem tudnak varrni.
Vagyis akkor azt nem ők csinálnák a saját kezükkel,
hanem én, és abban semmi élvezet nincs.
Így hát addig agyaltam, míg a végén kitaláltam, hogyan tudnának
ők is ( a kézügyességüket figyelembe véve ) készíteni maguknak
kokárdát.
Rajzoltam 3 db. különböző nagyságú köröket egy fehér papírra;
egy kicsit, egy közepeset, egy nagyobbat. Aztán a kokárda két szárát,
megrajzolva a nemzeti színek helyét. Ők pedig a nagy kört kiszínezték
pirosra, a kicsit zöldre, aztán pedig a szárakat nemzeti színűre.
Ezek után, cikkcakkos ollóval kivágták a köröket és a szárakat.
A piros körbe beleragasztották a fehéret, abba pedig a zöldet.
Aztán a szárakat ragasztották a piros körhöz.
Az elsőt kokárdát megmutattam nekik, ezt közösen készítettük el ....
de a nagy sikerre való tekintettel szerettek volna még csinálni kokárdát.
Így hát neki álltam és gyártottam a kokárda sablonokat.
Alig akarták abba hagyni .... de aztán késő este lett, így menni kellett
aludni, de másnap reggel mikor felkeltek mind a ketten szerettek volna
még csinálni kokárdát, annyira tetszett nekik .... Végül is az egyik gyermek
15 db-ot, a másik gyermek 10-et készített.
Ezeket aztán bevittük az óvodába megmutattuk az óvónéniknek akik nagyon
megdicsértek minket. Engem a leleményességemért,
őket meg a kézügyességükért.
Nagyon boldogok voltak.